Az implantátummal történő mellnagyobbítás az egyik leggyakrabban végzett esztétikai sebészeti műtét világszerte, így hazánkban is. A mellimplantátum egy olyan beültethető eszköz, amely sebészi úton történő beavatkozás során a női mell méretének, alakjának, kontúrjának megváltoztatásában alkalmazható. Rendkívül fontos szerepe van a posztmasztektómiás rekonstrukció során, valamint veleszületett rendellenességek és mellkasfali deformitások megléte esetében, azonban igen gyakran kizárólag esztétikai célból kerül beültetésre. Az implantált emlők rendszeres orvosi vizsgálata szükséges, és bizonyos esetekbe cserére is sor kerülhet, ami egy újabb műtéti beavatkozás.
Az emberi szervezetbe ültetendő eszköz számos szigorú kritériumnak kell megfeleljen. A szabályozás, avagy a minőségbiztosítás érinti a gyártásba bekerülő alapanyagokat, a gyártás folyamatát, körülményeit, a csomagolást, szállítást, tárolást, azonosítást – gyakorlatilag az előállítás és emberi szervezetbe bekerülés előtti, közbeni és utáni minden mozzanatot, valamint azok rendszeres ellenőrzését.
A Magyarországon forgalmazott implantátumok mind rendelkeznek a CE minősítéssel. Fontos azonban kiemelni, hogy az amerikai egyesült államokbeli egészségügyi hatóság, az FDA (Food and Drug Administration) engedélyével, ami világszerte igen fontos minőségbiztosítási tényező mindössze 3 implantátumgyártó rendelkezik, mégpedig az Allergan, a Mentor és a Silimed. Mindhárom gyártó igen magas minőségi feltételeknek megfelelő implantátumokat forgalmaz.
Az implantátumok típusai töltőanyag szerint
Az emlőimplantátumok burka szilikonból készül. Három fő típus áll rendelkezésre, mely csoportok az implantátum belsejét kitöltő anyag alapján határozhatóak meg:
1. Fiziológiás sóoldattal (0,9% NaCl-t avagy "konyhasót" tartalmazó steril vizes oldat) töltött implantátumok
Ezeket az implantátumokat igen kis nyíláson lehet a mellbe juttatni, és a feltöltő csövön keresztül bejuttatott sóoldat mennyiségétől függően változtatható a mérete és feszessége, műtét közben és utána is. A végleges méret elérésekor a feltöltő csövet eltávolítják, és az implantátumon lévő szelep lezár, így a folyadék nem tud kiáramlani. Élettartamuk átlagosan 10-14 év. Beültetése emlő augmentáció igénye esetében 18 év felett ajánlott.
Előnyök: Az implantátum beültetéséhez elég egy kicsi metszést ejteni az emlőn. Amíg a feltöltő csövet nem távolítják el, a méretet és feszességet a műtét után hetekig lehet korrigálni. Ha a tok sérül, például baleset következtében, akkora kiáramló sóoldat teljesen felszívódik, nincs káros hatása.
Hátrányok: Kevésbé természetes hatást lehet elérni, mint szilikon implantátumokkal. Az idő előrehaladtával zsugorodnak. Kialakulhat kapszuláriskontraktúra az implantátum körül.
2. Szilikon géllel töltött implantátumok
A szilikon egy olyan műanyag, amelyben az ún. sziloxán egységek – az egymáshoz kapcsolódó szilícium- és oxigénatomok ismétlődnek. Kémiai módosításokkal elérhető folyékony, gél vagy szilárd halmazállapotú szilikon.
Korábban folyékony szilikon géllel töltött protéziseket gyártottak, melyekkel kapcsolatosan aggályok merültek fel a burok sérülése esetén a környező szövetekbe áramló szilikon gél miatt, és esetükben cserére viszonylag gyakran került sor, azonaban ma már a legmodernebb mell implantátumok belsejében lévő szilikon kohezív (összefüggő) gél formájában van jelen ("gumimaci implantátum" néven is ismertek), így a tok sérülése esetén sem képes szivárogni. Különböző keménységben kaphatók. Beültetésük emlő augmentáció igénye esetében 22 év felett ajánlott.
Előnyök: Természetes érzés / tapintás, formájukat megtartják - kimagasló az elégedettség.
Hátrányok: Nagyobb metszést szükséges ejteni a beültetéséhez. Kialakulhat kapszuláris kontraktúra.
3. Kompozit oldattal töltött implantátumok
Ezeket az implantátumokat például nagy tisztaságú szójaolajjal vagy polipropilén szálakkal töltötték, azonban a kialakuló szövődmények és egyes esetekben egészségkárosító hatásuk miatt ma már nem használatosak.
4. Expander implantátum
Mellrekonstrukció során szöveti tágítót, expandert is alkalmaznak, melyek ideiglenes implantátumok, és segítségükkel az adott szöveti viszonyok között a végleges implantátum számára "szorít" helyet a plasztikai sebész. Az expandert több alkalommal szükséges tölteni kisebb mennyiségű fiziológiás sóoldattal, így biztosítható a körülötte elhelyezkedő szövetek fokozatos nyúlása.
Forma, méret és felszín
Az implantátumok különböző méretben és formában kaphatóak, így egyénenként más és más végeredmény várható.
Az implantátumok formája lehet:
Kerek
Csepp alakú (anatómiai)
A döntés meghozatalában a plasztikai sebész segíthet. Megfontolandó pontok az alábbiak:
A test típusa, arányai
Meglévő emlőszövet mennyisége, minősége
Hová kívánja a páciens helyezni az implantátumot (izom alá vagy izom fölé)
Metszés helye (hónalj, köldök, mell alsó áthajlási redője vagy a bimbóudvar mentén)
A választást elősegíthetik méretező implantátumok, melyeket próbálgatva a végeredmény jobban elképzelhető.
Az implantátumok méretét a töltőanyag térfogata adja. A legkisebb implantátumok térfogata 120 - 125 cm3 (köbcentiméter), melyek leginkább kisebb aszimmetriák korrigálására alkalmasabb. Leggyakrabban 300 – 400 cm3-es implantátumok kerülnek beültetésre, azonban esetenként 800 – 900 cm3 –esekre vagy még nagyobbakra is szükség van.
Az implantátumokat felszíne lehet:
Sima
Poliuretán hab borítású
Finoman érdes (textúrált).
A poliuretán borítás és az érdes felszín elsősorban az úgynevezett kapszula képződés megelőzésében játszanak szerepet. A kialakult kapszula egy kötőszövetes tok, ami a szervezetbe kerülő idegen anyagok körül alakul ki. Az implantátumok körül is minden esetben képződik tehát kapszula,ami ritkán megkeményedhet és panaszokat okozhat. Ez a kapszuláris kontraktúra, ekkor a kialakult tok keményedik, zsugorodik és összenyomja, deformálja az implantátumot, további műtéti beavatkozás igényét vonva maga után. Ez megelőzhető, ha az implantátum felülete textúrált.
A szövődmény kialakulásának esélye a poliuretán habbal bevont implantátumok esetén a legalacsonyabb, azonban gondos vizsgálatokban, állatkísérletben magas hőmérsékleten és lúgos környezetben a poliuretán bomlástermékét (2-toluén-diamin) azonosították, ami rákkeltő hatású lehet. Bár a további, hosszú évekig tartó vizsgálatok során a daganat kialakulásának kockázatát elenyészőnek találták, onkológiai rekonstrukciós műtéteknél nem a poliuretán borítású implantátumok az előnyben részesítettek.
A kerek implantátum szimmetrikus, úgy néz ki, mint egy összenyomott gömb, oldalról tekintve félkör alakú, ezért elforgása nem okoz gondot. Felszíne lehet sima vagy textúrált. A mellnek a mellkasfalhoz viszonyított előreterjedése, avagy projekciója/magassága is megválasztható négyféle profil (alacsonytól az extra magasig) közül, az elérni kívánt eredmény alapján. Amennyiben az emlő felső részében nagyobb teltség (formás dekoltázs) a cél, akkor ez az implantátum a választandó. Áruk általában alacsonyabb, mint a csepp alakú társaik.
Néhányan úgy vélik, kerek mellprotézissel a hatás igen távol áll a természetestől, és a csepp alakú (anatómiai) implatátumot választják. Ezek aszimmetrikusak, formájuk követi az emlő természetes kontúrját: a mell felső részében kevésbé, alsó féltekén jobban telt, azonban ugyanakkora térfogat esetében nagyobb projekciót eredményezhet, mint a kerek implantátum. Elforgásuk esetében durva deformitás adódhat, így ezeknél a texturált felszín ajánlott, mert az implantátum helyben maradását biztosíthatja, ha a rücskös felületet "körülnövik" a környező szövetek.
Mellimplantátumok és az emlők egészsége
Az implantátummal történő mellnagyobbítás nem okozza az emlők betegségét. Azonban rendszeres vizsgálatuk (önvizsgálat, ultrahang és mammográfia) abszolút szükségszerű és bonyolultabb, mint nem implantált emlők esetében.
A beültetett protézisek nem "örök életűek", később újabb műtét(ek)re lehet szükség egyik vagy mindkét implantátum cseréje miatt. Az életkor előrehaladtával és egyes életkörülmények (terhesség, fogyás, menopauza) következtében megváltozhat az augmentált mellek kinézete, ami miatt újabb műtét válhat szükségszerűvé.
Aktív fertőzés, nem kezelt emlőrák esetében illetve terhesség vagy szoptatás alatt nem lehet emlőnagyobbító műtétet végezni, így a beavatkozás előtt ki kell zárni ezeket az állapotokat.
Az implantátum beültetés során egyes szövetek kitágulnak, megváltoznak. Amennyiben olyan döntés születik a későbbiekben, hogy a páciens végleg el kívánja távolíttatni emlőjéből a protézist, előfordulhat, hogy elfogadhatatlan esztétikai állapotot tapasztal (kinyúlt, ráncos bőr, lógó emlők, stb.).
A mellnövelés befolyásolhatja a szoptatást: egyes esetekben csökkentheti vagy akár megszüntetheti a tejtermelést.
A szilikonnal töltött implantátumok kirepedhetnek (ruptúra). A ruptúrált implantátum leggyakoribb jelei az apró kemény csomók megjelenése az implantátum körül és a hónalj környékén, az emlők méretének és formájának megváltozása, fájdalom, bizsergés, duzzadás, égő érzés, vagy a terület megkeményedése. Ritka esetben fizikális vizsgálattal nem lehet detektálni, a gyanú esetén orvosa tanácsára MRI-vel lehet biztonsággal azonosítani a ruptúrát. Az implantátum repedésekor annak eltávolítása és cseréje javasolt.
Bármilyen egészségügyi probléma alkalmával, ha orvosi vizsgálatra/kezelésre kerül sor, mindig közölje kezelőorvosával, hogy emlő implantátumot visel, hogy azok esetleges sérülését megelőzze.
Az implantátumok minőségéről
Talán mindenki emlékszik a francia Poly Implant Protheses (PIP) cég 2010-ben kirobbant botrányára, amikor fény derült arra, hogy ipari szilikonból állították elő az emberi szervezetbe beültetésre kerülő mell implantátumokat, melyek könnyebben (kb. 2 – 6-szoros eséllyel minőségi versenytársaikhoz képest) kirepedhettek. Az olcsó termékeket becslések szerint 400 000 nő viselte világszerte, Magyarországon 9500. Az azóta eltelt idő alatt végzett felmérések szerint nem jelent egészségügyi kockázatot, ha valakinek PIP implantátuma van, eltávolításuk, cseréjük nem feltétlenül szükséges, csak ha kirepednek, vagy ha a páciens aggódik a ruptúra esélye miatt. Összetevői nem toxikusak és nem okoznak rákot, azonban a repedés veszélye miatt évente vizsgálat szükséges. Az eset kapcsán felmerülhet a bizalomvesztés ezen eszközökkel kapcsolatban. A beavatkozás előtt mindig tájékozódni szükséges a beültetésre kerülő implantátum minőségéről plasztikai sebészétől.
szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos