Az emlőrák kialakulásának okai

Mi állhat az emlőrák kialakulásának hátterében?

A mellrák kialakulásának oka nem teljesen tisztázott.

 

Emlőrák akkor alakul ki, amikor az emlő egyes sejtjeinek osztódása abnormálissá válik, s a sejtek tömege "csomót", daganatot képez. Az emlőben kialakuló daganatból a sejtek a környező nyirokcsomókba vagy akár a szervezet távoli részeibe is eljuthatnak.

A legtöbb emlőrák a tejcsatornák sejtjeiből indul ki (duktális karcinóma), de kialakulhatnak az emlő mirigyszövetéből (lobuláris karcinóma) és más szöveti elemekből is.

Az emlőrák kialakulásának rizikóját növelhetik egyes hormonális, életmódbeli és környezeti tényezők. Azonban a daganat kialakulásának hátterében feltehetőleg az egyén genetikai adottságainak és az egyént érő környezeti hatások egy sokkal komplexebb kölcsönhatása áll.

Kockázati tényezők (rizikófaktorok)

​Bármely olyan tényezőt, amely növeli a betegség (jelen esetben mellrák) fellépésének esélyét, kockázati tényezőnek nevezik.

ÉLETKOR

ÖSZTROGÉN EXPOZÍCIÓ

TESTMAGASSÁG

 

FOGAMZÁSGÁTLÓ HORMONKÉSZÍTMÉNYEK

ÖRÖKLÖTT HAJLAM

ELHÍZÁS

ALKOHOL

EGYÉB

KORÁBBI EMLŐRÁK, DAGANAT

MOZGÁSSZEGÉNY ÉLETMÓD

SUGÁRZÁS

AZ EMLŐSZÖVET DENZITÁSA

DOHÁNYZÁS

HORMONPÓTLÓ KEZELÉS

​A nőknél előforduló emlőrák legfontosabb rizikófaktorai:

 

Életkor

A mellrák kialakulásának rizikója az életkorral együtt nő. A betegség leggyakrabban az 50. életévüket betöltött nők között alakul ki, akik túlestek a menopauzán. Az emlőrákos betegek körülbelül 10-ből 8 esetben 50 éven felüliek. Magyarországon az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és a Nemzetközi Rákelleni Unió (UICC) ajánlásai szerint 2001 óta a 45-60 év közötti nők névre szóló értesítést kapnak a mammográfiai szűrés esedékességéről, ami kétévenként indokolt.

 

Öröklött hajlam az emlőrákra

Az emlődaganatok mindössze 5 - 10 %-a vezethető vissza az adott családban generációról-generációra öröklődő genetikai mutációra.

Számos olyan örökölt mutált gént azonosítottak, melyek növelhetik az emlőrák kialakulásának esélyét. A legismertebbek a BRCA1 (breast cancer gene 1) és a BRCA2 (breast cancer gene 2), melyek szignifikáns mértékben emelik az emlő- és petefészekrák kialakulásának lehetőségét az egyénben.

Amennyibben a családjában az emlőrák vagy egyéb daganattípus előfordulása magas, orvosa javasolhatja olyan vérmintából végzett vizsgálat elvégzését, mely alapján megállapítható a családjában öröklődő BRCA (vagy más) gén mutációja. Ebben az esetben orvosa beutalhatja genetikai tanácsadásra is, ahol családjának releváns egészségügyi "történetét" vizsgálja meg szakember, és az egyes genetikai tesztek előnyeit, hátrányait ismerteti egyénre szabottan.

 

Korábbi emlőrák

Amennyiben Önnél korábban már diagnosztizáltak emlődaganatot vagy korai nem invazív ráksejteket a tejcsatornákban, magasabb a rizikója, hogy újra emlőrákja lesz. A rizikó mindkét emlőt érinti!

Korábbi jóindulatú csomó a mellben

Egyes nem daganatos csomó(k) előfordulása esetén az egyénnél valamivel magasabb kockázattal alakulhat ki emlőrák. Az alábbi elváltozásokkal kapcsolatban állapítható meg a megnövekedett rizikó:

  • atípusos duktális hyperplázia

  • in situ lobuláris karcinóma

 

​Az emlőszövet denzitása

A női emlők több ezer apró mirigyből állnak, melyek tejet képesek előállítani. A mirigyállomány magasabb koncentrációban tartalmaz emlő sejteket, mint az egyéb szövetek (zsír, bőr), ez teszi denzzé, sűrűbbé a mell szöveteit. A nagyobb denzitású emlőszövettel rendelkező nőknél nagyobb eséllyel alakulhat ki daganat, mivel több olyan sejtet tartalmaz mellük, ami rákossá válhat. Ezentúl, a sűrű emlőszövet a mammogram értelmezését is nehezíti. Az életkor előrehaladtával az emlők denzitása csökken, a mirigyszövet egy részét zsírszövet váltja fel.

Ösztrogén expozíció 

Az ösztrogén egy női nemi hormon, ami a petefészekben szintetizálódik, számos egyéb funkcióján túl stimulálni képes az emlőszövet sejtjeit. Az emlőrák rizikója enyhén növekedhet ha több ösztrogén hatás érte a szervezetet. Például: menstruáció kezdete korai életkorban kezdődött; kései menopauza esetén; gyermektelenség esetében; gyermekvállalás későbbi életkorban.

 

Elhízás

Menopauzát követően, a túlsúlyos nők emlőrák kockázata enyhén magasabb. Posztmenopauzában ugyanis a zsírszövet is alkalmassá vális ösztrogén szintézisre, s ezáltal a megnövekedett ösztrogén expozíció okozza ez esetben is a nagyobb rizikót.

 

Mozgásszegény életmód

Míg a rendszeres fizikai aktivitás akár 25%-kal csökkentheti a rák kialakulásának kockázatát, emlődaganattal diagnosztizált betegek esetében a heti két és fél óra közepes és 15 perc magas intenzívitással végzett testmozgás a túlélést is növelheti, akár 40%-kal.

Dohányzás

A dohányzás, ami ismerten számos daganat rizikófaktora, 19%-kal növeli a mellrák kialakulásának kockázatát 50 - 71 év közötti nőknél. A cigarettafüst belélegzése nyomán a szervezetbe kerülő anyagokról már régen tudjuk, hogy a tüdő-, szájüreg-, torok-, gége-, nyelőcső-, hólyag-, hasnyálmirigy-, vese-, máj-, gyomor- és bélrák kialakulásában is jelentős szerepet játszik. Bővebben a dohányzásról.

Testmagasság

Az átlagosnál magasabb nők ugyancsak emelkedettebb kockázattal rendelkeznek. Ennek oka mindmáig nem teljesen tisztázott: a gének, hormonok és a táplálkozás interakciója állhat a háttérben.

Alkohol

Az elfogyasztott mennyiséggel arányosan nagyobb az alkoholt fogyasztó nők emlőrák kockázata. Kutatók kimutatták, hogy minden 200 nő között, akik napi két alkoholos italt fogyasztanak rendszeresen, 3-mal több emlőrákos beteg van, mint minden 200 alkoholt nem fogyasztó nő között.

 

Sugárzás

Többek között a sugárzást alkalmazó orvosdiagnosztikai eszközök, a röntgen és a CT is enyhén megemelheti az (emlő)rák kockázatát.

Gyermekkori Hodgkin limfóma miatt mellkastáji sugárterápián átesettek körében magasabb az emlőrák kockázata.

 

Hormonpótló kezelés

Mind a kombinált, mind pedig a csak ösztrogénkomponenst tartalmazó hormonpótló terápia növelheti az emlőrák rizikóját. Számítások szerint kombinált hormonpótló kezelésben 10 évig részesülő 1000 nő között 19-cel több lesz emlőrákos, mint 1000 olyan nő között 10 év alatt, akik nem részesülnek ilyen terápiában. A hormonpótló kezelés idejének hosszával növekedhet a rizikó, azonban a terápia felfüggesztésekor visszatér a kockázat normális szintre.

 

Fogamzásgátló hormonkészítmények

Alkalmazásuk növelheti az emlőrák kockázatát. Alkalmazásuk felfüggesztése után 10 évvel a rizikó visszatér normális szintre.

 

Egyéb

Az interneten terjedő rémhírek ellenére a dezodorokról (aluminíumsó vagy parabén tartalmukról) nem bizonyítható, hogy alkalmazásuk hatással lenne a mellrák kialakulásának kockázatára.

szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos

hiteles_egeszsegugyi_weboldal_2018_pecse

Figyelem! Az oldalon található információk tájékoztató jellegűek, nem helyettesítik a szakszerű orvosi véleményt. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét! © 2015 Onkoplasztika Kft. Minden jog fenntartva.