Itt a nyár! – Napozás mellműtét előtt és után
Eljött végre a várva-várt nyár, sokan készülnek vízparti üdülésre és sok napozásra. A mellműtét esetenként hosszadalmas kellemetlenségeit követően végre újra fürdőruhában is élvezhető a jó idő. A napozás vagy szoláriumozás megkezdése előtt azonban néhány fontos dolgot célszerű fontolóra venni.
A műtétet követő hónapokban a beavatkozás által érintett területek, nevezetesen az emlők gyógyulnak. A nem körültekintő napozás ezt a gyógyulási folyamatot zavarhatja meg, jelentős égést és hegesedést eredményezve, illetve végleges hiperpigmentációt okozhat, azaz a hegeket sötétítheti.
A szövődmények megelőzése érdekében a műtétet követő évben (de legalább 3 hónapig) az emlőket és a hegeket teljes mértékben óvni kell az UV sugaraktól.
Amennyiben ezt a tanácsot nem kívánja megfogadni, legalább 30 SPF (sun protection factor, napvédő faktor) naptej (vagy egyéb készítmény: krém, olaj, permet, stift, stb.) alkalmazása ÉS a hegek ragtapasszal vagy törölközővel / ruházattal való takarása ajánlott. A napvédő bőrápoló esetében tanácsos, hogy alkalmas legyen érzékeny bőr védelmére.
A sebészeti beavatkozás előtt sem ajánlott, hogy a műtendő területet UV sugárzás érje akár napozás, akár szoláriumcső jóvoltából.
Az ultraviola (UV) sugárzás
A földfelszínre érkező UV sugárzás legnagyobb része (~95%-a) az UV-A tartományba esik. Az UV-A felelős a bőr idő előtti öregedéséért, sokkal kevésbé okozza a bőr pirosodását, barnulását, mint az UV-B. Közvetetten károsítja a DNS-t, reaktív gyökök létrehozásával, és bár korábban egészségügyi szempontból ártalmatlannak gondolták (a bőr idő előtti öregedését leszámítva), ma már ismert, hogy a melanóma (bőrrák agresszív formája) kialakulásáért felelős. Az UV-B ugyan elősegíti a bőrben a D-vitamin képződését, de közvetlenül károsítja a bőrsejtek örökítőanyagát (DNS-ét), és felelős a leégésért. Nem hatol olyan mélyre a bőrben, min az UV-A, és a nem-melanóma típusú bőrdaganatok fő okozójának tekinti az orvostudomány. A szolárium berendezések által kibocsájtott sugárzás általában kb. 95%-ban az UV-A és 5%-ban az UV-B tartományba esik.
Az UV-sugárzás károsítja a kollagénrostokat, hozzájárul a bőr öregedéséhez és nem utolsó sorban bőrrákot okozhat.
A szervezet a DNS-károsítás ellen a melanin (pigment) termelésével védekezik: a melanin UV-A és UV-B tartományban is elnyeli illetve hővé alakítja a sugárzást, és az „elnyelés” okozza a bőr barnulását. A védelem rövid ideig hatékony.
A bőr UV védelmének szabályai – az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai
1. A közvetlen napsugárzás kerülése. Az első és legfontosabb szabály az UV sugárzás lehetséges következményeinek megelőzésére. Mivel a napsugarak kisebb-nagyobb mértékben áthatolnak a ruházaton/fürdőruhán is, a napon való tartózkodást ajánlott lehetőség szerint minimalizálni, főként a délelőtt 10 óra és délután 4 óra közötti intervallumban, amikor az UV sugarak a "legerősebbek".
2. A szabad ég alatt töltött programok szervezése az UV index alapján. Az UV index a bőrre ható UV-dózis fizikai mennyiségét, "erősségét" fejezi ki, és az egész világon azonos szempontok alapján határozzák meg. A Nap horizont feletti magassága alakítja alapvetően az UV-sugárzás erősségét, így ezt késő tavasztól kora őszig ajánlott figyelemmel kísérni, főként kinti programjaink alkalmával. Minél magasabb az UV index szám értéke, annál nagyobb a valószínűsége, hogy (bőrtípustól függően) viszonylag rövid idő alatt bekövetkezhet a bőr (és a retina) károsodása. Magyarországon az index 0-tól 10-ig terjedhet, míg a mediterrán, trópusi vagy szubtrópusi területeken előfordulnak jóval magasabb értékek is. Magas UV index esetén nagyobb hangsúlyt szükséges fektetni a bőrvédelemre.
3. Árnyék. Az UV sugárzás szempontjából veszélyesnek ítélt órákat javasolt többnyire árnyékban tölteni, azonban fontos tudnunk, hogy a fák, ernyők, üveg és egyéb árnyékolók nem biztosítanak teljes védelmet.
4. Ruházat. Egy széles karimájú kalap jó szintű UV védelem a szemek, az arc és a tarkó számára. A megfelelő minőségű napszemüveg elláthatja a retina védelmének feladatát. Sűrűn szövött, laza ruházat javasolt a bőr fedésére, ha a károsodás megelőzése célunk.
5. Napvédő készítmények alkalmazása. Ajánlott széles spektrumú, legalább SPF 15 napvédő krém/tej/permet felvitele a napsugárzásnak kitett bőrfelületre. Az alkalmazást 2 óránként szükséges ismételni, illetve edzést, úszást, stb követően is. A készítményeket sosem azért használjuk, hogy meghosszabbíthassuk a napon töltött időt.
6. Szoláriumok kerülése. A szolárium használata is károsítja a bőrt és a szemeket. A 30. életévüket megelőzően rendszeresen szaunában barnuló fiatalok bőrrák (kután melanóma) kockázata 75%-kal emelkedik.
Hogyan válasszunk megfelelő napvédő készítményt, és mit kell tudni alkalmazásukról?
Széles spektrum
A napvédő készítményeken jelzett faktor (SPF) csak az UV-B sugárzás elnyelését mutatja, de mivel az UV-A sugárzás is okozhat bőrrákot, tanácsos olyan készítményt vásárolni, melyen mindkét UV komponens elleni védelmet tüntettek fel (UVA + UVB).
Az SPF melletti szám jelzi, hogy a készítmény mennyire képes megvédeni a bőrt az UVB káros hatásaival szemben. Akinek a "védtelen" bőre például 20 perc alatt leég, SPF 15-ös napvédő készítmény 15-ször 20 percre nyújthatja azt az időt, ami alatt ez a nemkívánatos esemény bekövetkezik, így elméletileg akár 5 órán keresztül "gondtalanul" élvezheti a déli napsütést. Másik megközelítésben az SPF 15 az UV-B sugarak kb. 93%-át szűri ki, az SPF 30 97%-ot, az SPF 50 pedig 98%-at, de 100%-os védelem nem létezik. Ezek a különbségek elhanyagolhatónak tűnnek, azonban egyes körülmények (pl. veleszületett vagy gyógyszer-indukálta fényérzékenység, bőrdaganat az anamnézisben, stb) fennállásakor igen sokat jelentenek.
Időzítés
Általános szabály, hogy a napvédő készítményt 20 perccel azelőtt szükséges felkenni, hogy kilépnénk a napra.
A magas faktorszám nem jelenti azt, hogy nem kell újra bekenni!
Van azonban egy aprócska hibája az SPF "modellnek". Először is, nincs olyan napvédő készítmény, akármilyen "erősségű" is, ami 2 óránál hosszabb ideig hatékony maradna anélkül, hogy újabb adagot kellene felvinni bőrünkre. Ugyanakkor félrevezető a számozás is, mert aki például SPF 30-as szűrőt használ azt gondolhatná, kétszer olyan erős védelmet élvez, mintha SPF 15-ös naptejet alkalmazna.
A napvédő alkalmazását tehát 2 óránként szükséges ismételni.
Másodsorban pedig, a bőr pirosodását csak az UV-B sugarak váltják ki, az UV-A közvetítette károsodásról nem kapunk ilyen gyors vizuális visszaigazolást.
A készítmények kiválasztásakor tehát fontos, hogy ne csak az UV-B, hanem az UV-A sugarak ellen is védelmet nyújtsanak.
Azonban mivel jelenleg még nincs nemzetközi jelzésrendszer arra vonatkozólag, hogyan tudnának a fogyasztók az UV-A sugárzás elleni védelemről az egyes készítmények esetében tájékozódni, ennek talán egyetlen módja, ha megnézzük az összetevőket.
UV-A sugarakat elnyelő vegyületek, melyek naptejekben (krém, olaj, fluid, spray, stift, stb) előfordulhatnak: avobenzone, oxybenzone (bőrt esetenként irritálhatja), dioxybenzone (bőrt esetenként irritálhatja), Mexoryl SX (L' Oreal Paris, La Roche Posay készítményekben, három, fix koncentrációjú komponensből áll), Helioplex (Johnson & Johnson Neutrogena termékekben, öt fix koncentrációjú komponensből áll).
FIGYELEM! A gyermekkori leégés felnőttkorban növeli a melanóma típusú bőrrák és a szürkehályog kockázatát!
Víz- és izzadásálló?
A sok félrevezető felirat (sunblock – "napblokkoló", waterproof – vízálló, sweat-proof – izzadásálló) közül mára leginkább csak a mérsékelten vízálló (water-resistant) maradt meg, ugyanakkor a gyártónak kötelessége a címkén feltüntetni, hogy vízben tartózkodás esetén meddig hatékony a készítmény (40 vagy 80 perc általában). Vízálló naptejet is sűrűn szükséges alkalmazni.
A bőrre ártalmas napsugarakat elsősorban nem a sebészeti beavatkozás miatt szükséges kerülni. A bőrdaganatok előfordulása egyre nő, legsúlyosabb formája, a melanóma hátterében pedig az esetek több, mint 90%-ában UV sugarak okozta bőrkárosodás áll.
Az összetevők
Napjainkban egyre több olyan vegyületről derül ki, hogy káros az egészségre, melyeket már régóta alkalmazunk. A napvédő készítmények számos összetevőjével szemben is aggályok merültek fel az utóbbi időben. Az egészségügyi / vegyészeti területen járatlan felhasználók számára nehéz lehet eldönteni, hogy a kockázatokat és előnyöket értékelve mivel tesznek kevesebb kárt. A napvédők piaca mindenki számára nyújthat valamit, azonban érdemes megbízható szakember (pl. bőrgyógyász, gyógyszerész) tanácsát kérni az átverések elkerülése érdekében.
Nanopartikulumok
A titánium-dioxidot és a cink-oxidod szemmel nem látható parányi szemcsékre őrölve alkalmazzák az UV (főként UV-B) sugarak elnyelésére. A szemcsék oly aprók, hogy a készítmény nem zavaros (mint egy rázókeveréknél). Azonban egyes kutatások arra mutattak rá, hogy az ilyen apró szemcsék a bőrön keresztül a véráramba juthatnak, idő előtti öregedést, és állatoknál fejlődési illetve reproduktív zavarokat okozhatnak. Embereken mindmáig nem igazolták a hatásokat.
Azon felhasználók számára, akik nem szeretnének nanorészecskéket használni, rendelkezésre állnak olyan készítmények, melyek nem tartalmazzák őket, mindössze sűrűbb, zsírosabb és opálosabb állagúak.
Hormon-hatású összetevők
A napozószerekkel a testápolók igen különleges csoportját képezik. Vastag rétegben kell alkalmazni, a test nagy területén, ráadásul adott esetben naponta többször. Az összetevőivel szemben felállított követelmények közül ezért a legfontosabbak, hogy miközben a címkén feltüntetett mértékű UV sugárzás elleni védelmet nyújtják a megfelelő ideig, nem irritálhatnak, nem okozhatnak allergiát, és nem keletkezhet bennük veszélyes melléktermék a sugárzás hatására sem. Egyes összetevői elősegítik a bőr penetrációt (hogy a "védő vegyületek" bejuthassanak oda), mások pedig a bőrhöz való jobb tapadást. Éppen ezért az alkotók egy része a vérből (anyatejből és vizeletből) is kimutathatóvá válik.
Az aktív összetevők két csoportba sorolhatók: ásványi és kémiai szűrők, melyek különböző mechanizmusokkal védik meg a bőrt az UV sugaraktól. A legtöbb termék kémiai szűrőket használ, 2 – 6 vegyületet a következők közül: oxybenzone, avobenzone, octisalate, octocrylene, homosalate és octinoxate. A cink-oxid és titánium-dioxid ásványi szűrők, ezeket általában kémiai filterekkel kombinálják.
Laboratóriumi (sejteken és állatokon végzett) vizsgálatok arra mutattak rá, hogy egyes kémiai szűrők hormonhatással rendelkezhetnek, mások pedig bőrallergiát okozhatnak, amely hatások gyakori alkalmazás mellett megkérdőjelezhetik a készítmények biztonságos alkalmazását.
Laboratóriumi körülmények között ösztrogén hatással rendelkező vegyületek: oxybenzone (másnéven benzophenone-3), homosalate, 4-methyl-benzylidene camphor, octyl-methoxycinnamate and octyl-dimethyl-PABA
Az Európai Bizottság Egészségügyi és Élelmiszerbiztonsági Főigazgatóságának a fogyasztók biztonságáért felelős tudományos bizottságának szakemberei (Scientific Committee on Cosmetic Products and Non-Food Products Intended for Consumers) is állást foglalt a témában, miután a szakemberek megvizsgálták, hogy a kérdéses vegyületek rendelkeznek-e ösztrogénhatással, ami az emberi egészséget befolyásolhatja.
A bizottság jelentésében többek között az áll, hogy véleményük szerint a napvédő készítmények összetevőinek tulajdonított ösztrogénhatás rendkívül alacsony az egyéb forrásokból, pl ételekből (flavonoidok), hormonterápiák során (fogamzásgátlás, esemény utáni tabletta, posztmenopauzában alkalmazott hormon terápia) a szervezetet érő ösztrogénhatással összehasonlítva. A nemzetközi tudományos bizottság a rendelkezésre álló kutatási anyagok alapján továbbá arra a következtetésre jutott, hogy a fogyasztók nincsenek veszélyben.
Az emlőrák kezelése során gyakran alkalmazott hormonterápia (aromatáz gátlók) alatt, ami az ösztrogén szervezetbeli szintjét hivatott alacsonyan tartani, érthető módon az ösztrogén hatást a lehető legnagyobb mértékben szeretnénk elkerülni. Így ha a legcsekélyebb aggodalom is felmerül, érdemes olyan készítményt keresnünk, amely nem tartalmazza a fenti hatóanyagokat.
És még egy fontos dolog…
Nem gondolnánk, de számos gyógyszer okozhat fotoszenzitivitást (napallergiát), ami egy immunológiai reakció, melyet a napsugárzás és a gyógyszer együttesen vált ki. Általában intenzív leégés, vörös, viszkető, fájdalmas kiütés, hólyagok, hámlás jellemzi a napsugárzásnak akár rövid ideig kitett bőrfelületen.
A gyógyszer okozta fotoszenzitivitásnak két formája a fotoallergia és a fototoxicitás. A fotoallergia néhány nappal azután jelentkezik, hogy nap- vagy szoráriumcső-sugárzásnak tettük ki a bőrfelületet, míg a fototoxicitás akár néhány órán belül jelentkezik. Az enyhébb reakciók kezelés nélkül néhány nap vagy hét alatt elmúlnak, súlyosabb formái viszont ellátást igényelnek. A fényérzékenység és fotoallergia nem mindenkinél jelentkezik. Ha pedig egyszer már előfordult, egyáltalán nem biztos, hogy ugyanazon gyógyszer szedésekor máskor is kiváltja a napsütés.
Az alábbiakban (a teljesség igénye nélkül) felsorolt gyógyszer-hatóanyagok szedésénél figyelembe kell venni azok fényérzékenyítő hatását, így fokozottabban szükséges a nyári napsütés ellen védekezni.
Antibiotikumok: ciprofloxacin, doxiciklin, levofloxacin, ofloxacin, tetraciklin, trimetoprim, sulfamethoxazol
Pl.: Ciprobay, Ciprofloxacin, Cifran, Cifloxin, Tenutan, Doxycyclin, Tarivid, Zanocin, Sumetrolim, Cotripharm, stb.
Gombaellenes szerek: voricanozol
Pl: Vfend
Gyulladásos bélbetegségben alkalmazott gyógyszer: sulfasalazin
Pl. Salazopyrin
Antihisztaminok (főként allergia ellen szedett gyógyszerek): cetirizin, diphenhydramin, loratadin, promethazin, cyproheptadin
Pl: Zyrtec, Supraderm gél, Claritine, Erlotin, Peritol, stb.
Koleszterinszint-csökkentők: simvastatin, atorvastatin, pravastatin
Pl: Zocor, Simvastatin, Sicor, Vasilip, Inegy, Sortis, Atoris, Atorva, Atorvastatin, Atorvox, Hypolip, Nicron, stb.
Vízhajtók: hydrochlorothiazid; furosemid
Pl: Accuzide, Amilorid Comp, Amilozid, Furon, Furosemide, stb.
Egyes láz- és fájdalomcsillapítók (tabletta, gél, tapasz, stb.): ibuprofen, naproxen, celecoxib, piroxicam, ketoprofen
Pl: Advil, Algoflex, Nurofen, Ibumax, Ibutop, Melfen, Apranax, Aleve, Celebrex, Brexin, Feldene, Hotemin (krém is), Fastum gél, Ketospray, stb.
Szájon át szedett fogamzásgáltók, ösztrogének
Pl. Adelle, Elizette, Jangee, stb.
Szorongás oldásában alkalmazott gyógyszerek: alprazolam, chlordiazepoxide
Pl: Frontin, Xanax, Elenium, stb.
Antidepresszánsok: imipramine, amitriptyline, clomipramine
Pl: Melipramin, Teperinep, Anafranil, stb.
Kemoterápiában alkalmazott gyógyszerek: dacarbazine, fluorouracil, methotrexate, vinblastin, doxorubicin
Pl: érdeklődjön kezelőorvosánál!
Bőrproblémák kezelésében alkalmazott retinoidok: acitretin, isotretinoin
Pl: Neotigason, Aknenormin, Inerta, stb.
II-es típusú cukorbetegségben alkalmazott egyes gyógyszerek: glipizid
Pl: Minidiab
Egyéb (glaukóma, hegyibetegség): acetazolamide
Pl: Huma-Zolamide
Kozmetikumokban szereplő alfa-hidroxisavak: AHA
szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos
Képek forrásai: