Az emlők fájdalma (orvosi kifejezéssel mastodynia, mammalgia vagy mastalgia) enyhétől a bénító mértékűig terjedhet. Leggyakrabban az érintési érzékenység jellemző, de égő, sőt, cselevőképességet korlátozó fájdalom is előfordul. Két altípust különböztetünk meg:
Ciklikus, amennyiben a menstruáció alatt a fájdalom intenzitása változik.
Nem ciklikus, ha a fájdalom mértéke alapvetően nem változik a havi vérzés során. Ez utóbbi típus ritkább.
Definíció szerint a szoptatás illetve a csecsemő elválasztása során tapasztalt fájdalom és feszülés nem tartozik ide, mivel azt többnyire az emlők vérbősége vagy mastitis (emlőgyulladás) okozza. (Szoptató anya emlőgyulladása, vagy emlőtályog esetén mielőbb orvoshoz szükséges fordulni; a szövődmények megelőzése érdekében antibiotikum kezelésre van szükség.)
A menstruációs ciklust megelőzően gyakori tünet az egyik vagy mindkét mell feszülése, fájdalma, azonban ennek mértéke és a mindennapi tevékenységet esetlegesen zavaró hatása egyénenként változó. A menopauza közeledtével is gyakran okoz panaszt a mellfájdalom, de posztmenupauzában megszűnik (kivéve hormonpótló terápiában részesülők).
A mellfájdalom NEM az emlőrák általános tünete.
Leggyakoribb kiváltó okok
Ciklikusan jelentkező fájdalom esetén:
A menstruációs ciklushoz köthető emlőfájdalom, mely a ciklust megelőzően kezdődik, az első napokban a legerősebb, majd enyhül.
Fibrocisztás elváltozások / diffúz cisztás mastopathia: a nők ~30-60%-át (a szülőképes korúak ~50%-át) érinti (előfordulása leggyakoribb 30 és 50 éves kor között); nem daganatos csomók, ciszták jelenléte és a menstruáció során változó horminszintek (ösztrogén, progeszteron és prolaktin) miatt a ciklus alatt eltérő mértékű fájdalom/diszkomfort, esetleg viszketés jellemzi. Az emlők tapintása csomós ("macskaköves felszín"), a ciszták döntő részben a mell felső külső negyedében (a hónaljhoz legközelebb eső régióban) találhatóak. A tünetek menopauza után általában megszűnnek. A csomók kivizsgálása szükséges az emlőrák kizárása miatt.
Nem ciklikusan jelentkező fájdalom esetén:
Idetartozik a pubertáskorban (mind lányoknál mind pedig fiúknál), a terhesség során illetve menopauzában jelentkező emlő fájdalom. Számos olyan oka is lehet, melyek nem az emlőszövetben gyökereznek: alkoholizmus (amennyiben májkárosodás áll fenn), refluxbetegség, mell felszínére terjedő örvsömör (herpes zoster), szívbetegség, a mellhártya gyulladása, sőt, néhány gyógyszer (egyes vízhajtók, vérnyomás csökkentő, anabolikus szteroid, antipszichotikum) mellékhatása is.
Tejcsatorna tágulat (ductalis ectasia): az emlőbimbó alatt a tejcsatornák kiszélesednek, megrövidülnek és elzáródnak. Jellemző tünete a zöldes, esetleg feketés sűrű váladék folyása az emlőbimbóból, gyakran kíséri fájdalom, illetve a bimbó körüli bőrpír és gyulladás. Leginkább perimenopauzában (~45-55 év) fordul elő. Amennyiben gyulladás alakul ki (periductalis mastitis), antibiotikummal, esetleg műtéti úton kezelhető.
A tejcsatorna tágulat pontos oka nem ismert, azonban az alábbi tényezők szerepet játszhatnak kialakulásában:
Az életkor előrehaladtával az emlő szöveti összetétele változik: a mirigyállományt részben zsírszövet váltja fel.
Dohányzás.
Az emlőbimbó befelé fordulása (inverziója)
Mikor szükséges orvoshoz fordulni?
Egyik vagy mindkét emlőjében csomót vagy megvastagodott szövetrészt tapint
Egyik vagy mindkét hónaljban csomót vagy duzzanatot tapint
Váladékozó emlőbimbó (kiváltképp, ha a váladék véres)
Egyik vagy mindkét emlő méretében vagy formájában bekövetkezett változás esetén
Az emlő bőrének "göröngyössé" válása
Bőrpír/kiütés a emlőbimbón vagy körülötte
Az emlőbimbó (nemrégiben bekövetkezett) elváltozása (pl. befordulása)
Fájdalom, mely nem a menstruációs ciklushoz köthető
Az emlő gyulladásos folyamatai (duzzadás, melegség, vörösség, fájdalom, láz)
A fizikális vizsgálat során kezelőorvosa tapintással ellenőrzi az emlőt és a hónaljakat, a csomókat illetve cisztákat. Ultrahang és/vagy mammográfiás vizsgálatra illetve vérvételre is szükség lehet.
Hogyan kezelhető?
A ciklikus mellfájdalom általában nem igényel kezelést. Gyakran jelenthet segítséget a megfelelő melltartó választás, sportmelltartó viselése, puhább vagy jobb alátámasztást biztosító fehérnemű viselése, főként sportolás alkalmával.
A diffúz cisztás mastopathia okozta fájdalom enyhítésére jelenleg nincs bizonyított módszer. Kisebb kutatások arra mutattak rá, hogy egyes étrend-/életmódbeli változtatások (pl. csökkentett koffein, só és zsír bevitel; egyes vitaminok, nyomelemek rendszeres bevitele; rostdús táplálkozás; leszokás a dohányzásról) a tünetek javulását hozhatják.
Nagyobb fájdalmak esetében alkalmazható recept nélkül kapható fájdalomcsillapító tabletta (paracetamol vagy ibuprofen hatóanyag tartalmú) vagy helyi fájdalomcsillapító gél (pl. ibuprofen, diclofenac tartalommal, de sérült bőrfelületen ezek nem használhatóak). Orvos vagy gyógyszerész tanácsát kell kérni. Az interneten számos alternatív és komplementer módszert hirdetnek (pl. E-vitamin, ligetszépe olaj, aromaterápia, akupunktúra, homeopátia), melyeknek csupán egy része rendelkezik több-kevesebb bizonyítékkal a hatásosságot illetően.
Komoly panaszt okozó, más módon nem múló fájdalomra kezelőorvosa a fájdalom kiváltásáért felelős hormonokat blokkoló gyógyszereket javasolhat, melyek recept kötelesek, és mellékhatásaik miatt a potenciális előnyök és a rizikók alapos átbeszélése szükséges a terápia elkezdését megelőzően.
szakmai lektor: Dr. Mátrai Zoltán PhD főorvos